a bölcsészet meghatározása
A bölcsészettudomány által megértjük mindazokat a tudományterületeket, amelyek az ember viselkedését, állapotát és teljesítményét tanulmányozzák, szemben a természettudományokkal, amelyek tanulmányaikat a természet és az ahhoz kapcsolódó jelenségek elemzésére alapozzák. A humán tudományok, más néven társadalomtudományok, érdeklődnek a kultúrához, valláshoz, művészethez, kommunikációhoz és történelemhez kapcsolódó elemek tanulmányozása iránt.
Ebben az értelemben az egyik fő különbség a természettudományok és a bölcsészként kijelölt személyek között az, hogy míg az előbbiek világosan definiált és logikus típusú elemzéssel, tanulmányozással, ellenőrzéssel és újrafogalmazással rendelkeznek, a bölcsészettudomány különböző tanulmányi tárgyait soha nem lehet korlátozni empirikus vagy inger-hatás elemzéshez, mivel a variációk általában nem könnyen körülhatárolhatók és érthetők. Ezért jellemzi a bölcsészettudományt az őket érdeklő jelenségek spekulatív, kritikai és vita típusú elemzése. A bölcsészettudomány nem hoz létre visszavonhatatlan törvényeket vagy posztulátumokat, sokkal inkább javaslatot tesz tanulmányi tárgyainak elemzésére változó és vitatható pozíciókból.
A bölcsészet szó latinból származik, humanitas, amely egyértelműen utal az emberre (és minden eredményére), mint a tanulmány tengelyére. A történelem során a bölcsészettudományt mindig különböző tudósok és gondolkodók fejlesztették és mélyítették, akik empirikusan körülhatárolható tényeken kívül igyekeztek megérteni az ember viselkedését és állapotát.
A bölcsészettudománynak elsősorban az irodalmat, az ókori és a mai nyelveket, a történelmet, a közgazdaságtant, a művészetet különféle formáiban (plasztika, zene, tánc stb.), A nyelvtudományt, a teológiát, a filozófiát, a szemiotikát és a szemiológiát kell megemlítenünk , Filológia, antropológia, szociológia, általában kulturális tanulmányok, kommunikáció és pszichológia többek között. Ezeknek a tudományoknak mindegyike számos elmélettel és posztulátummal rendelkezik, amelyek az idők folyamán változtak, és amelyek részét képezik azoknak a módszereknek, amelyeket az ember fejlesztett ki önmagának, viselkedésének, eredményeinek és állapotának megértésére.
