haute couture meghatározása
A haute couture koncepciója a divat világának része a legfinomabb változatban. A haute couture alapelve a ruhák gyártása a textilipar folyamatain kívül. Ez azt jelenti, hogy a ruha akkor kapja meg ezt a képesítést, ha kézműves munkával készül a gyártás minden területén (tervezés, kivitelezés, szövetválasztás és varrás).
Francia eredetű fogalom
A haute couture szakemberek (ez a kifejezés a francia haute couture-ból származik) divattervezők, akik az ügyfél megrendelése alapján készítenek ruhadarabot. A megrendelt ruha szakosodott műhelyben készül, és az ügyfélnek egy sor vizsgálaton kell átesnie (anatómiai mérések, színkombináció vagy vázlatok elkészítése fizikai jellemzőik alapján).
A haute couture tervezőjének figyelembe kell vennie egy ügyfél kérését, és fel kell mérnie, hogy milyen típusú rendezvényen viselnek haute couture ruhát (gála, esküvő vagy hivatalos ünnepség). Így a végeredménynek több szempontot kell kombinálnia: a ruházat esztétikai értékét, az ügyfél személyes stílusát és a ruha viselésének helyét.
A haute couture világa
A haute couture technikai paraméterei elitisták, mivel a létrehozott ruhadarabok nem jellemzőek a kész ruházati cikkekre, a tömegesen gyártott és a lakosság egészének szánt ruhákra.
A haute couture-ra szakosodott divatházakra különös figyelmet fordítanak a kiváló minőségű szövetek, és magas vásárlóerővel rendelkező ügyfeleknek szólnak, mivel ezek exkluzív ruhák. Emiatt ez a világ a csillogással, a luxussal és a lakosság nagyon korlátozott csoportjával társul.
Történelmi szempontból ez az ágazat Párizsban tette meg első lépéseit a 19. században, mivel ezt a várost a divat fővárosának tekintik. Az első tervezők művüket művészinek tekintették, és saját aláírást kezdtek rajtuk tenni. Ebben az értelemben a haute couture ruha létrehozását már nem egy varrónő vagy egy varrónő végezte el, hanem egy hiteles alkotó volt az, aki ruhát készített.
Az alkotás folyamata
Az első lépés a mérések eljuttatása a klienshez, és a ruha öntése (általában három mérést végeznek a klienssel, és ezeket a saját testükön végzik). Ezután a szöveteket levágják, és a különféle varrásokat alkalmazzák (gomblyuk, rejtett, aprított, borult vagy laza öltés). Bizonyos esetekben valamilyen hímzés vagy csipke technikát alkalmaznak. A kidolgozás utolsó szakaszában a ruha szegélyét levágják, és véglegesen hozzáigazítják a klienshez.
