a kár meghatározása
A kár a latin detrimentumból származik, és kárt jelent. Ez a nyelvünkben kevéssé használt szó, ezért kultizmusnak tekinthető.
Általában egy kifejezés részeként használják: valaminek a kárára cselekedni. Így azt mondják, hogy valami kárt tesz, ha kárt vagy bizonyos rosszat okoz. Ebben az értelemben, ha egy cselekvéshez kellemetlenség vagy sérelem társul, akkor a kár éppen az előidézett gonoszság.
Fizikailag és szellemileg is érintett
A kár fogalma implicit módon szerepel a kár gondolatában, és lehet valami fizikai vagy erkölcsi. Ebben az értelemben a generált gonosz tudatos vagy tudattalan lehet. Nézzük meg a két lehetőséget két példával. Egy személy úgy dönt, hogy nem visel biztonsági övet, és végül pénzbírságot kap érte. Éppen ellenkezőleg, ha valaki elfelejti öntözni a növényeket, azt nem szándékosan teszi, hanem károsodásukat okozza. Mindkét esetben egyértelmű kár keletkezik, mivel a két cselekedet negatív következményekkel jár. A cselekvés önkéntessége nem befolyásolja káros eredményeit.
Az egészségre káros szokások
Mindenki tudja, hogy bizonyos magatartások károsak a szervezetre. A lista meglehetősen hosszú: dohány, alkohol, sós ételek, túlzott zsírtartalom, mozgásszegény életmód, gyógyszerek orvosi felügyelet nélküli fogyasztása ... Ezen viselkedések mindegyike láthatóan elégedett vagy valamiféle azonnali öröm. Ezek azonban károsak és károsak a testi közérzetre. Ezzel a bizonyítékkal szembesülve egy kérdés kényszerül: miért lépünk fel magunk ellen? Nincs végleges válasz, de van néhány lehetséges magyarázat:
- Hajlamosak vagyunk az önámításra. Hisszük, hogy rossz dolgok történnek másokkal, és hogy megszabadulhatunk bizonyos kockázatoktól.
- Az elme hajlamos a pusztulásra. Egyes pszichológiai doktrínák (például pszichoanalízis) emlékeztetnek arra, hogy az embernek van egy életösztön (eros) és egy halálösztön (thanatos), ami rossz dolgokra készteti. Ez a hajlam pusztán öntudatlan, és nem valami racionális, amit könnyen ellenőrizhetünk.
- A jelenben élünk. Az önámítás másik formájaként abba a csapdába esünk, hogy figyelmen kívül hagyjuk, hogy a hosszú távú hatások nem fognak megnyilvánulni, mert túl messze látjuk őket, és még akkor sem akarunk lemondani az azonnali előnyről, ha ez káros is egészségre. Ezt az elképzelést egy latin kifejezés foglalja össze: carpe diem, ami azt jelenti, hogy ragadja meg a pillanatot, éljen a jelenben. A Carpe diem jó tanácsnak tűnik, de az egészségügyben ez igencsak kérdéses.
