a német idealizmus meghatározása
A német idealizmus a XIX. Századi filozófiai áramlat, amelyet korának romantikus szellemisége alkot. Ennek az áramlatnak a legreprezentatívabb filozófusa Hegel, a háttérben pedig Fichte és Schelling.
Általános elvek
A filozófiai reflexió kiindulópontja nem a világ külső valósága, hanem "az én" vagy a gondolkodó szubjektum
Más szavakkal, nem a világ számít, hanem annak ábrázolása mint eszme.
A német idealizmus kísérlet egy metafizikai kérdés megválaszolására: hogyan lehet megismerni a valóságot?
A dolgok valóságát csak abból a tudatból lehet megérteni, amellyel az emberek rendelkeznek az említett valósággal kapcsolatban. Ebben az értelemben a német idealizmus szemben áll a realista hagyománnyal, amely abban áll, hogy a dolgok valóságát a gondolattal azonosítják.
Hegeli idealizmus
Hegel megközelítése abból indul ki, hogy a természet és a szellem az abszolút következménye. Valójában a filozófia az abszolút tudománya, és ez az állítás a következő érvelésen alapul:
1) az első szakaszban ötleteket alkotnak meg önmagukban, és ezen a szinten az emberi szellem a szubjektivitásból indul ki,
2) A második szakaszban az ötleteket önmagukon kívül értik meg, vagyis természetüknél fogva az objektív szellem részét képező reflexió és
3) az abszolút szellem úgy érti az elképzeléseket, hogy a szubjektív és az objektív eltűnnek, a művészet, a vallás és a filozófia az abszolút szellem három dimenziójává válik.
Hegel számára az ötletek jelentik minden tudás alapját, és ebben az értelemben a szellem három szintjén kifejtett érvelése rávilágít arra, hogy az ideák hogyan változtatják meg a világ valóságát és válnak ideálokká.
A hegeli idealizmus szintézise egyik leghíresebb elképzelésében testesül meg: a racionális gondolkodás nem választható el a valóságtól, és a valóságnak csak akkor van értelme, ha az értelem része. Ez a megközelítés azt mondja, hogy az elképzeléseinkből létrejövő világ nem valami abszurd, másrészt logikai gondolkodásunk összekapcsolódik a valósággal.
Marx válasza a német idealizmusra
Marx filozófiája materialista, ezért ellentétes Hegel idealizmusával. Marx szerint nem az ember tudata magyarázza a valóságot, hanem a valós és az anyagi feltételek határozzák meg a tudatot.
Fotó: Fotolia - Samu Mihály
