theclickinggeneration.com

Az építészet az az épületek tervezésével, tervezésével és felállításával foglalkozó tudományág vagy művészet. Ebből a szempontból helyes azt mondani, hogy az építészetnek jelentős hatása van az emberi létre, azáltal, hogy házak és terek építésének szenteli magát, ahol naponta fejlesztik. A művészetbe történő besoroláskor azonban meg kell jegyezni, hogy azt is figyelembe kell venni, hogy az építészetnek esztétikai és kifejező célja van.

Eleinte az emberi faj olyan terekben élt, amelyeket maga a természet kínált, például a hegyvidéki területek barlangjaiban. A vándorlási áramlatok azonban elsősorban az átmeneti építkezések iránti igényt és a kedvező terekben történő második letelepedés lehetőségét motiválták. A bőséges erőforrásokkal rendelkező régiók megválasztásával (általában a vízfolyások közelében) az ember szembesült azzal, hogy állandó otthont kell létesíteni a nomád életmód elhagyása érdekében. Sok szakértő számára az építészet Akkor született szükségszerűségként, az életmód megváltozásából fakadva. A kultúra fokozatos növekedése azonban az egyszerű lakás létrehozását valódi művészetté változtatta, amely nemcsak a családi élet tereinek, hanem a templomok, a kereskedelmi helyek, az erődök és még a védőfalak építését is magában foglalta.

Az ősi civilizációk által számunkra hagyományozott építészeti stílusok, valamint napjainkra jellemzőek, rendkívül sokak. Így megnevezhetjük a klasszikus építészet, amely az ókori Görögország és a Római Birodalom építkezését jellemző tulajdonságokat csoportosítja; nak nek bizánci építészet, amely a homonim birodalomban a Nyugat-Római Birodalom bukása és Konstantinápoly oszmán törökök általi elfoglalása után alakult ki; nak nek Visigót építészet, amely az 5. század után virágzott az Ibériai-félszigeten; nak nek Meroving építészet, jellemző a magas középkor galljaira; nak nek arab építészet, jellemző az arabokra, és széles körben elterjedt a kalifátusok idején; nak nek román építészeta késő középkorra jellemző, amely esztétikailag egyesíti a bizánci, perzsa, arab, szír, kelta, normann és germán eredetű épületek jellemzőit; nak nek Gótikus építészet, ami a kereszténység középkorára jellemző, a XII. század után; nak nek reneszánsz építészet, amely a klasszikus művészet ötleteinek nagy részét átvette; nak nek barokk építészet, amely a legtöbb európai országban főleg a 17. és a 18. század között terjedt el; a sok klasszikus vonást tiszteletben tartó neoklasszikus építészethez; nak nek historizáló építészet, amely a múlt stílusait utánozta, hozzáadva a XIX. nak nek választékos építészet, amely különböző stílusokat hozott össze; a modern építészethez, amely magában foglalja a huszadik századra jellemző stíluskészletet; és végül a posztmodern építészet, amely a múlt formáinak átértékelése.

Nem lehet elfelejteni, hogy a nyugati felismerésen túl az építészet a Föld más területeiről érkező nagy civilizációk reprezentatív ikonja volt. Elég csak annyit mondanunk, hogy az ókori világ 7 csodája közül csak egy maradt állva, és pontosan olyan építészeti gyöngyszem, mint Egyiptomban a Giza-völgy piramisai. Másrészt a az építészet keleti uralják Közép-Ázsia és a Távol-Kelet hagyományos és modern konstrukcióinak nagy részét, amint azt Kínában, Japánban vagy Délkelet-Ázsiában megfigyelték.

Az egyes áramok nevén túl az az igazság, hogy az építészeti kérdésekben végzett bármilyen felújítás a gyönyörű épületek öröksége méltó arra, hogy szemlélődjenek; némelyek, távoli időkből származnak, még mindig csodálkoznak azon ötletességen, amellyel felépültek. Megjegyzik, hogy az építészet A modern technológia lehetővé teszi új anyagok beszerzését, amelynek kettős célja egyrészt a minőség és a biztonság optimalizálása, másrészt a szennyeződés lehetőségének csökkentése. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a 21. században megfigyelhető progresszív urbanizációs tendencia kihívást jelent az építészek számára is, mivel a több tíz ember által lakott modern városokban magasabb szintű épületekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az egyének nagyobb számának elérését. emberek milliói. Ezért hangsúlyozzák a fenntartható építészeti fejlődés fontosságát, amely megkönnyíti az állampolgárok életmódját megfelelő, egészséges lakhatási körülmények között, és felkészültek a világ fővárosainak exponenciális növekedésére.