érzékelő meghatározása
Hívjuk érzékelő még olyan eszköz, amely automatikusan mér egy változót, például a hőmérsékletet, a nyomást vagy akár a forgás sebességét is .
Érdekes szempont, amelyet szem előtt kell tartani Annak az információnak köszönhetően, amelyet egy szenzor eredményez nekünk, levezethetünk más változókat is, amelyek nem pontosan azok, amelyeket mér. Ezt a példát szemlélteti: az összes információ, amelyet egy áramlásmérő ad nekünk (ez egy műszer, amelyet a folyadék áramlási sebességének vagy az úgynevezett tömegáramnak mérésére használnak), a forró vezeték röviden összefoglalva az az elektromos energia, amely szükséges egy fémszál bizonyos állandó hőmérsékleten tartva. A kapott információk alapján levezethetjük az ugyanazon szál körül keringő levegő tömegét. Ez a példa számos más szenzor esetére is alkalmazható, amint azt az artériás vér oxigénnyomásának meghatározására használt berendezésre leírják; A közönségesen "vérgázoknak" nevezett laboratóriumi teszt során két érzékelő érzékeli az oxigénellátást és a szén-dioxid-nyomást, lehetővé téve számtalan kapcsolódó paraméter közvetett kiszámítását.
Az érzékelők alapvetően átalakítanak vagy reprodukálnak egy bizonyos fizikai jelenséget (lehetnek kémiai vagy fizikai-kémiai is) "jellé", amely lehet mértékegység (például a hőmérők vagy barométerek esetében), hangokká (például riasztás). biztonsági rendszerek) vagy konkrét műveletek során (például amikor egy ATM ajtaját mágneses kártya megadásával nyitjuk ki). Ez a folyamat a tudomány területén transzdukcióként ismert, amely az adatoknak egy másik "nyelven" történő információvá alakítását jelenti. Tehát a klasszikus higanyhőmérő a folyékony fém oszlopon történő tágulásán alapul, amely fokozatos szabály mentén motiválja elmozdulását: az "adatok" a tágulásból származnak, az "információ" a hőmérséklet és a "jelátalakító" a kvantált oszlop.
Egy másik jól ismert és általánosan használt példa a riasztórendszerekben használt érzékelők, amelyeket vállalkozásba vagy otthonba telepítenek, hogy rablás vagy támadás esetén biztonságot nyújtsanak az ingatlanok számára. Az ezekben az esetekben használt mozgásérzékelők lehetővé teszik egy személy belépésének vagy mozgásának észlelését az otthoni vagy üzleti környezet egy vagy több környezetében, miután aktiváltuk a riasztó biztonsági rendszert.
Vannak más érzékelőkkel ellátott eszközök, amelyekkel értesítik az ingatlanba belépő vagy onnan kilépő embereket. Ebben az esetben kicsi eszközökről van szó, amelyeket az ajtókba szerelnek be, és amelyek mozgatásakor egy adott hangot generálnak. Ezek az eszközök mindig aktívak, és semmilyen módon nem lehet őket inaktiválni, ha nem akarjuk, hogy működjenek (kivéve, ha eltávolítjuk őket onnan, ahová be vannak állítva). Egy hasonló rendszert alkalmaznak a felvonók és a targoncák, amelyeket a szakzsargonban "elektronikus szem" néven ismernek, mivel felismeri az emberek jelenlétét az ajtóban, hogy megakadályozza annak automatikus bezárását, és ezáltal minimalizálja a balesetek kockázatát. A érzékelők A súly ezekben a liftekben kifinomultabb példa, de ugyanolyan konkrét hasznossággal rendelkezik.
Konkrétan a autók mondjuk például, hogy a közelség érzékelő Ez képes észlelni embereket, autókat vagy más tárgyakat. A leggyakrabban érzékelők A használt közelségi eszközök: ultrahang, közeli és távoli infravörös, látható fénykamera stb.
Bár pontosan érzékelőknek hívják őket, mert valamilyen állapotot "éreznek" vagy megragadnak, amely lehetővé teszi számukra a tervezett működését, az érzékelők új ága Vezetéknélküli hálózat, azaz vezeték nélküli kapcsolatok (kábelek használata nélkül) annak aktiválásához és működéséhez. Ebben az esetben mérheti például a hőmérsékletet vagy a páratartalmat is, de ahelyett, hogy ehhez hőmérőket vagy barométereket használna, számítógépes érzékelők és számítógépes hálózathoz csatlakozik, amelyek lehetővé teszik azok variációinak elektronikus jelekké történő átalakítását. A kezdeti technológia a ezek az érzékelők Az űrsiklókban alkalmazták, ma azonban a mindennap használt különféle berendezések része. Valójában a modern érintőképernyők érdekes példák a mindennapi, kettős érzékelőkre, vagyis nemcsak "érzékelik" az adatokat a feldolgozáshoz, hanem "visszaküldik" az információkat. Következésképpen a legfrissebb érzékelők kétirányú segédprogramok, mivel az egyik vagy a másik irányban képesek transzdukciót végrehajtani.
Végül a biológiai tudományokban nem feledkezhetünk meg arról, hogy az érzékszervek szenzorokként működnek, akár egyirányúak (látás, szaglás, hallás), akár kétirányúak, mint a bőr esetében. Az egyes szervek és rendszerek térbeli helyzetét érzékelő belső érzékelők az idegrendszer számára az egyensúly megőrzéséhez, a mozgás irányításához és a körülöttünk lévő világgal való interakcióhoz szükséges információkat szolgáltatják.