az egyszerű mondat meghatározása
Ami az egyszerű mondat definícióját illeti, ez egy olyan üzenet, amely teljes jelentést közöl, és hogy az üzenet lehetséges legyen, tartalmaznia kell egy igeformát.
Az egyszerű mondat főbb jellemzői
Az ilyen típusú mondatoknak általában két mondata van, egy főnévi kifejezés és egy verbális kifejezés, és mindegyiknek megvan a maga magja (főnév a főnévi kifejezéshez és az ige az igei kifejezéshez). Mindkét mag koordinálva van nemben (férfias és nőies) és számban (egyes és többes számban).
A következő egyszerű mondatban értékelhetők ezek a jellemzők: "A tolmácsok elénekeltek egy dalt." Egyrészt megfigyelhető, hogy létezik főnévi mondat (az értelmezők) és egy igei kifejezés, amely állítmányként működik (énekeltek egy dalt), és a főnévi mondat magját az értelmezők szó és a az ige kifejezést az általuk énekelt verbális forma alkotja. Mint látható, mindkét mag többes szám.
Meg kell jegyezni, hogy előfordulhat, hogy egy egyszerű mondatból hiányzik a főnévi mondat, ahogyan ez a személytelen mondatok esetében is (például a "Borzalmas nap" egyszerű mondat, mert teljes jelentése van, de nincs egy tantárgy). Ez azt jelenti, hogy az egyszerű mondatnak legalább egy igealaknak kell lennie.
A szintaxissal kapcsolatban az egyszerű mondat független szerkezet, vagyis nem része egy nagyobb szerkezetnek, mint az összetett mondatok esetében. Így a "vajon a hölgy őszintén beszélt" mondatban egy összetett mondattal van dolgunk, amely egy fő struktúrából (kíváncsi vagyok) és egy alárendelt struktúrából áll (őszintén beszélt).
Az intonáció az egyszerű mondat másik jellemzője. Az intonáció jelzi, hogy mi a beszélő szándéka, vagyis ha valamit mondani, kérdezni vagy felkiáltani szándékozik
Röviden, egy egyszerű mondatnak három aspektusa van:
1) teljes értelemben vett nyelvi egység, amely konkrét szándékot közvetít,
2) önálló szintaktikai felépítésű és minimum egy konjugált igével és
3) fenntartja saját intonációját.
Egyszerű mondattípusok
Ami a beszélő szándékát illeti, az egyszerű mondatokat felbujtó, kérdő, felkiáltó, felszólító, vágyálomra és kétesre osztják.
A predikátum jellegétől függően az egyszerű mondatokat predikatív vagy attributív mondatokba sorolják. Másrészt az egyszerű mondatok aktívként vagy passzívan is bemutathatók (aktív mondatok azok, amelyekben az alany végrehajtja a műveletet, passzív mondatokban pedig az alany nem hajtja végre, hanem megkapja).
Fotók: Fotolia - bakhtiarzein / stockvectorsstoker
