a hiperbaton meghatározása
Amikor beszélünk vagy írunk, olyan retorikai figurák vagy irodalmi eszközök sorozatát kezeljük, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy bizonyos eredetiséggel kommunikáljunk. A hiperbaton egyike ezeknek az ábráknak, és konkrétan helyzetfigurák. Ez abból áll, hogy megváltoztatja a mondatot alkotó szavak logikai sorrendjét.
Ami a hyperbaton szót illeti, a görög hyperbatos-ból származik, és szó szerint azt jelenti, hogy "át kell lépni a lépéseket".
Ilyen módon, ha azt mondom, hogy "Manuela ma a pályára ment a margaritákért", a szerkezet megváltoztatásával hiperbaton alakítom ki, és azt mondom, hogy "Manuela ma a margaritákért ment a pályára". Ezt a fajta forrást a középkor végén kezdték el használni udvari jellegű szövegekben azzal a szándékkal, hogy megnemesítsék a nyelvet, és hogy a kifejezés költőibbnek és eredetibbnek tűnik.
A szavak rendezetlensége két okból fakad: a latin szintaxis hatásából, amelyben az ige foglalja el a mondat utolsó helyét, vagy hogy kiemelje a legfontosabb elemet a mondat elején.
A hiperbaton használata
Bár ez egy olyan alak, amelyet hagyományosan a költészet mutatóinak megváltoztatására használtak, a mindennapi nyelvben is használják. Így, ha azt mondjuk, hogy "ha jól emlékszem", "hála Istennek", "ne adj Isten", "jól van" vagy "rosszul látom", akkor hiperbaton használunk.
Az ilyen típusú képzéssel a nyelv bizonyos eleganciát és szépséget szerez. Röviden, ez egy retorikai figura, amelyet esztétikai és technikai okokból használnak, mivel ezzel a nyelv esztétikai dimenziója fokozódik, és egyidejűleg lehetőség van egy vers hozzáigazításához egy adott rímhez.
A helyzet retorikai alakjai
A hiperbaton mellett a helyzet további retorikai alakjai az anasztrófa és a tmesis. Az első a szavak szintaktikai sorrendjének megfordításából áll, mint például az "Istenhez könyörögve, a kalapács adásával" mondásban vagy Góngora költő versében "virágzott az évszak". A tmezis vagy lexikális átfedés akkor fordul elő, ha egy vagy több szót beillesztenek egy mondatba. Ez egy nagyon elterjedt forrás a dalszövegekben. Így, amikor azt mondják, hogy "elegánsan beszélsz gondolattal", az "elegánsan" szót két részre osztjuk.
Más típusú retorikai figurák
Vannak olyan dikciófigurák, mint metasztázis vagy calambur. Az olyan ábrák, mint az anaphora, az aposztróf vagy az onomatopoeia, az ismétlődési csoportba tartoznak. Az ábratípusok listája nagyon tág, mivel vannak logikai, dialektikus, szemantikai, szintaktikai vagy trópusok.
Fotók: Fotolia - RH2010 / Lorelyn Medina
