a gyomornedv meghatározása
Az emésztőrendszerben számos olyan szervet és szövetet találunk, amelyek nagy jelentőségű funkciókat látnak el. A gyomorban, ami talán az egész rendszer legfontosabb szerve, megtaláljuk a gyomornedvet, amelyet úgy jellemezhetünk, mint egy folyadékot, amelyet a különböző gyomorsejtek természetesen termelnek, hogy elősegítsék a bolus emésztését és feldolgozását, amikor az eljut a gyomorüregbe. Ennek a gyomornedvnek magas a savtartalma, vagyis a pH értéke a skálán 1 és 2 között mozog, és ez azt jelenti, hogy a gyomorba jutó anyag könnyebben széteshet és asszimilálódhat a szervezetben.
A gyomornedv világos színű folyadék, amely természetes módon fordul elő a gyomorban, annak belsejében, pontosabban a gyomor hámjában található parietális sejtek által. A gyomornedv több elemből áll: sósav, kálium-klorid, nátrium-klorid, víz és különféle enzimek, amelyek szintén segítik az emésztést vagy az élelmiszer-feldolgozást. Ezek az enzimek a fent említett vegyi anyagok kombinációjával aktiválódnak, és a teljes termék emésztőként működik.
A gyomornedv több fázisban termelődik és szekretálódik a gyomorba, ezért keletkezése komplex jelenségnek tekinthető, amely nem csak az étkezés utáni pillanatra korlátozódik. Ebben az értelemben a becslések szerint a gyomor által termelt összes gyomornedv egyharmada választódik ki még az étkezés vagy az étkezés megkezdése előtt, és ez az üres gyomor vagy éhség érzése, amelyet az ember érez, amikor enni akar. Az idegrendszer és az érzékszervek részvétele létfontosságú itt, mivel úgy működnek, hogy vágyat vagy ingereket generálnak bizonyos élelmiszerekhez, amelyek elősegítik a gyomornedv működését. A gyomornedv nagy része, mintegy hatvan százaléka a már elfogyasztott ételek feldolgozásakor szabadul fel, amint a gyomor elkezd tágulni. Végül a fennmaradó tíz százalék felszabadul, amikor a bolus többi része elkezd haladni a vékonybélben.
