a visszavágó meghatározása

Ha egy szót kellene használnunk annak meghatározására, hogy mi a bosszú, azt mondanánk, hogy ez egy bosszú.

A bosszú fogalma kifejezi a múltbeli negatív helyzet helyreállításának vágyát. Ez az ötlet mindenféle emberi helyzetben alkalmazható: országok közötti versengés, sportverseny vagy gyermekjáték. Bármilyen körülmény esetén, ahol visszavágó van, az általános mechanizmus nagyjából ugyanaz:

1- Két fél néz szembe egymással.

2- Vita van, és az egyik fél veszít, és válaszként reakció következik, ami a következő lépéshez vezet.

3- a vesztes bosszújának kérése vagy vágya.

Ez az eljárás annyira általános, hogy még a bosszúról is szó esik, amely az az attitűd, amellyel a vereség ellenére megpróbálják kártalanítani.

A pszichológiából és a győzelem szükségességéből

Ha a bosszú érzését pszichológiai szempontból elemzik, akkor nyilvánvaló szempontot különböztetnek meg: az ember nyerni akar (csatában, focimeccsen vagy golyókat játszva). Ezt a vitathatatlan tényt figyelembe véve feltehetjük magunknak a következő kérdést: miért szeretünk ennyire nyerni? Van egy meglehetősen egyszerű első válasz: mert jobb, mint veszíteni.

Egy másik lehetséges válasz azonban a versenyképességhez kapcsolódik. Darwin evolucionista elmélete megmutatta, hogy minden élőlény a túlélésért küzd, és ebben a folyamatban életben marad az, amelyik a legjobban alkalmazkodik a körülményekhez. Ily módon a bosszú olyan mechanizmus lenne, amely lehetővé teszi számunkra, hogy újra küzdjünk a győzelem megszerzéséért.

A bosszú második lehetőségként értendő

Ennek az elképzelésnek a pszichológiai elemzésével folytatva feltűnő szempontot találunk: a bosszút mint második esélyt. A vereséggel szemben két lehetőség kínálkozik. Egyrészt lehetséges a lehető legjobban feltételezni, vagy nem fogadják el, következésképpen felmerül a bosszúvágy.

A bosszú szelleme

A bosszú erkölcsi megítélése összetett. Beszélhetnénk ugyanannak az éremnek a két oldaláról: javulási vágyként vagy bosszúálló impulzusként. Szemléltessük ezeket a megközelítéseket két példán keresztül. Tegyük fel, hogy két futballcsapat szembesül egymással, és egy előző meccsen egyikük földcsuszamlással szenvedett vereséget. Sportos és nemes értelemben érthető és ésszerű a bosszúvágy. Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben a vereséget harag és gyűlölet kíséri az ellenfél iránt, amely pusztító bosszúvágyat vált ki, nemesség vagy versenyszellem nélkül.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found