a szillogizmus meghatározása
Etimológiailag a latin syllogismus-ból származik, amely viszont a görög syllogismós-ból származik. Szemantikai értelme szerint két coceptus, a syn és a logó egyesülése, amelyet fordíthatnánk egyesítésként vagy kifejezések kombinációjaként. A szillogizmus olyan struktúra, amely két premisszából és egy következtetésből áll. Ebben három kifejezés (dúr, moll és közép) található, amelyek deduktív érvelésként kerülnek bemutatásra, amely az általánostól a konkrétig terjed.
A klasszikus szillogizmus példája a következő lehet:
1) minden ember halandó,
2) Arisztotelész férfi és
3) akkor Arisztotelész halandó (ebben a példában a fő kifejezés halandó lesz, a kisebb kifejezés Arisztotelész és a középső kifejezés az ember).
Azt kell mondani, hogy nem minden szillogizmus az, ami miatt eggyé válik, feltétlenül igaz, de ahhoz, hogy érvényes legyen, be kell tartania bizonyos szabályokat, nevezetesen nyolcat.
A szillogizmusokat 2500 évvel ezelőtt Arisztotelész hozta létre a logika részeként. Alapvető elgondolása két előfeltétel levonása vagy levonása, és ehhez számos következtetési szabályt kell betartani.
A szillogizmus következtetési szabályai
- Az első szabály a kifejezések számára utal, amelynek mindig háromnak kell lennie. Ennek a szabálynak bármilyen módosítása tévedést, vagyis hamis érvelést eredményez az igazság látszatával.
- A második szabály azt jelzi, hogy a középtag nem képezheti a következtetés részét.
- A harmadik megerősíti, hogy a középtávot legalább az egyik helyiségben el kell osztani.
- A negyedik szabály szerint a középső kifejezést egyetemes kiterjesztésében kell megtalálni legalább az egyik helyiségben.
- Az ötödik szabály kimondja, hogy két negatív premisszából lehetetlen bármilyen következtetést levonni.
- A hatodik azt mondja, hogy két igenlő feltételből nem lehet negatív következtetést levonni.
- A hetedik szabály szerint, ha egy előfeltevés sajátos, ez azt jelenti, hogy a következtetés is különös lesz, másrészt, ha egy előfeltevés negatív, a következtetés ugyanolyan negatív lesz.
- A nyolcadik és egyben utolsó szabály szerint két konkrét helyiségből lehetetlen következtetésre jutni.
A szillogizmus jelen van mentális sémáinkban és a matematikában
A mindennapi életben, akár tudatosan, akár nem, ezt a logikai struktúrát használjuk. A szillogizmusok logikus kritériummal segítik a gondolkodást. Ugyanakkor a matematikában használják őket a legjobban. Ebben az értelemben az érvelés és a matematikai bizonyítás a szillogizmus szabályain alapszik.
