a kognitív definíciója
A kognitív melléknév a latin cognoscere szóból származik, ami azt jelenti, hogy ismerjük. A pszichológiában és a pedagógiában ezt a kifejezést arra használják, hogy utaljon az emberi képességre az ismeretek megtanulására és asszimilálására.
A pszichológia területén
1950-től a pszichológia elhagyta a viselkedésmódosulásokon alapuló viselkedési posztulátumokat, és megkezdte egy új, kognitív vagy kognitív irányultságú tanfolyamot. Ez az új irányzat az észlelésbe, gondolkodásba vagy memóriába beavatkozó mentális tevékenységek ismeretére összpontosít. Ily módon az egyének mentális reprezentációit elemzik a biológiai, kulturális és szociológiai szempontok alapján.
Jean Piaget számára a kognitív tanulási folyamat vagy a kognitív elmélet a gondolat megértésére összpontosít. Ebben az értelemben a gondolkodásunk határozza meg, hogy milyen meggyőződéseket és értékeket kezelünk a mindennapi életben.
Piaget azt állítja, hogy a kognitív fejlődés négy periódusban történik: a szenzomotor (legfeljebb két évig), az operáció előtti (két-hét évig), a konkrét működési (hét-tizenkettőig) és a formális működési (serdülőkortól kezdve). Ez azt jelenti, hogy a gyermek értelmi fejlődése az érzékek használatával kezdődik, majd fokozatosan létrejönnek a fogalmak.
Az értelem fejlődése azért megy végbe, mert az ember a kognitív egyensúly felé hajlik. Más szavakkal, olyan mentális egyensúlyra törekszünk, amelyben személyes tapasztalataink kombinálódnak a korábbi mintákkal, amelyeket megszereztünk.
A kognitivizmus vagy a kognitivizmus elméletek egész sorát foglalja magában, amelyek azt vizsgálják, hogyan dolgozzuk fel, tároljuk és értelmezzük az információkat az elmében. Így ennek a paradigmának az a célja, hogy megismerje, hogyan képes az emberi elme gondolkodni, tanulni és cselekedni.
A pedagógia területén
A kognitív pedagógiában a hallgatót a megszerzett információk vezető feldolgozójaként fogják fel. Ugyanakkor a tanárnak az információ szervezőjének kell lennie, és ösztönöznie kell a gondolkodási képességeket az értelmes tanuláshoz a diákban.
A kognitív modellben állítják az egyén szerepét a tanulási folyamatban. Ebben az értelemben a hallgatónak aktívan részt kell vennie a tanulásban, és ugyanakkor a tanulás a korai gyermekkorban elsajátított mentális készségek sorozatának előzetes fejlesztésétől függ.
