a szenzopercepció meghatározása
Mindazt az információt, amelyet érzékeink elkapnak a minket körülvevő környezetből, szenzációnak nevezzük, amelyet az érzékszervi receptorok (különösen az öt érzékszerv) beavatkozása hoz létre, amelyek információt küldenek az agynak a felfogottakról. Ezt követően az agy értelmezi az információt, és ennek megfelelően cselekszik. A külső ingerek befogadásának ez a rendszere a szenzopercepció alapgondolata. Más szavakkal, az észlelt információ befogadja az érzékszervi képességünket, mert minden receptor sejt érzékeny az egyik vagy másik típusú ingerre.
Az emberek szenzoros érzékelésének áttekintése
Testünk rendkívül specializált érzékszervekkel rendelkezik. Specifikus sejteken keresztül (szenzoros receptorok találhatók a szemben, a nyelvben, az orrban és más részeken) végre tudjuk hajtani a kódolási feladatot, amely specifikus érzésekhez vezet (hideg, meleg, félelem, öröm stb.) Az általunk kezelt információk és az átélt érzelmek egyaránt nagymértékben függenek az érzéki érzékeléssel kapcsolatos mechanizmusoktól. Ez a bonyolult folyamat azért lehetséges, mert agyunk előre meghatározott, hogy kölcsönhatásba lépjen az érzékszervi sejtekkel.
Látás, tapintás, íz, szaglás és hallás
Ha az emberi látásra gondolunk, az azért következik be, mert a szemünket olyan struktúrákkal tervezték, amelyek lehetővé teszik az észlelést. Ha ezen struktúrák egyike nem működik megfelelően (például a látóideg megváltozása), akkor vizuális korlátozás vagy közvetlenül hiányzik a képek észlelése.
A szomatikus és a bőr érzékenysége érintkezik. A bőr az érintés útján észlelhető szerv, amely kiválóan képes érzékelni a tárgyak hőmérsékletét és a szerv által okozott esetleges károkat.
Az ízérzékelés négy alapvető ízt érzékel (édes, sós, savanyú és keserű, és mindegyiket egyedi ízlelőbimbók érzékelik).
A nyelvnek körülbelül tízezer ízlelőbimbója van, amelyek egyenetlenül oszlanak meg. A szaglást a levegőben lévő molekulák jelenléte aktiválja, amelyek átmennek a levegőben, és méretük határozza meg az általunk észlelt szag mértékét.
Ami a fület illeti, a hanghullámokból hat, amelyek áthaladnak a dobhártyán végződő hallójáraton, ahol a hangrázkódás bekövetkezik (a dobhártya a középfülben elhelyezkedő három kis csonthoz van rögzítve, amelyek viszont a belső fülhöz kapcsolódnak és mindez lehetővé teszi, hogy a hallósejtek jeleket küldjenek az agyba).
Fotók: iStock - Yuri_Arcurs / Sergey7777
