üzenet meghatározása
Az üzenet minden olyan kommunikáció központi objektuma, amelyet két fél, a feladó és a vevő között létesítenek. Bár általában az üzenet gondolata az írott üzenetekhez kapcsolódik, manapság a lehetséges üzenetek és kommunikációs stílusok sokfélesége végtelen, és lehetővé teszi az egyének számára, hogy nagyon más módon tartsák fenn a kapcsolatot más emberekkel.
Technikai meghatározásához az üzenet az információs elemek összessége, amelyet a feladó elküld annak a személynek, aki fogadóként fog működni. Ezután csak az üzenet révén generálható a kommunikációs jelenség, mivel különben az emberek egyszerű létükkel nem feltétlenül létesítenek kapcsolatot. A kommunikáció megfelelő lebonyolítása érdekében létfontosságú, hogy mindkét fél felismerje és megértse azt a nyelvet, amelyen az üzenet elhangzott. Ebben az értelemben a nyelv nemcsak a nyelv lehet, hanem a továbbított szimbólumok, jelek vagy gesztusok is.
Az írás megjelenéséig az emberi lény egyszerű üzenetek útján kommunikált, amelyek között a beszéd kétségkívül meghatározó szerepet töltött be. Az írás első formáinak megalkotása után az ember bonyolultabb üzeneteket tudott kifejleszteni, amelyek képesek voltak írásos közegben maradni, lehetővé téve azok szélesebb közönséghez történő eljuttatását, valamint leküzdhetetlenül nagyobb távolságokat. Jelenleg az írott üzenet szinte használhatatlanná vált más kommunikációs technológiákkal összehasonlítva, amelyek között a számítástechnikával kapcsolatosak túlsúlyba kerültek.
Másrészt azt is hozzátehetjük, hogy az emberi lények (és más állatok is) mindig gesztusokat, szimbólumokat és akár testüzeneteket is használtak a kommunikációhoz. Az olyan gesztusok, mint az ölelések, csókok, arcmozdulatok, erőszakos mozdulatok és mások, nagyon kifejezett üzenetként szolgálnak arról, hogy mit gondol vagy érez egy személy, aki valamit közölni akar.