síkok meghatározása
Ha azonban a kifejezést többes számban használják, akkor arról az anyagról van szó, amelyet különféle felületek grafikus ábrázolásaként dolgoznak ki. A terveket különösen a mérnöki, építészeti és tervezési területeken használják, mivel más, rendszeresen háromdimenziós felületek sík felületen történő ábrázolására szolgálnak.
Amikor síkról beszélünk, arra a geometriai felületre utalunk, amelynek nincs térfogata (vagyis csak kétdimenziós), és amelynek végtelen számú vonala és pontja van, amelyek egyik oldalról a másikra keresztezik.
Amikor többes értelemben vett síkokról beszélünk, a kétdimenziós felületen (általában papíron, bár számítógépes adathordozón is elvégezzük) a diagramok különféle típusú háromdimenziós struktúráira hivatkozunk. Ebben az értelemben az építészeti vagy mérnöki tervek egyfajta kartográfiává válnak, amelynek célja a struktúrát alkotó elemek rendszerezésének és elrendezésének grafikus megfogalmazása, hogy megkönnyítsék megértésüket.
Ellentétben a térképkartográfiával, a tervezési, tervezési vagy építészeti terv nem igényel kiemelkedő projektív rendszert, mint a térképek esetében, mivel ezek általában viszonylag kicsi vagy elhatárolt tereken készülnek. Ugyanakkor nem mindig kell pontosan bemutatni a megfigyelteket, hanem annak legfontosabb elemeinek, elhelyezkedésének és a közöttük esetlegesen fennálló kapcsolatoknak a diagramját. Sok esetben a tervezési tervek a művész személyes alkotásai lehetnek, és nem egy meglévő tér rekreációján alapulnak.
A tervek grafikus ábrázolásként várostervek is lehetnek, ebben az esetben a város vagy a város különböző tereinek ábrázolására törekszenek. Ez különösen az idegenforgalomra, valamint a várostervezésre és a közmunkák megvalósítására szolgál.
A kifejezés egyéb felhasználása
Bár a fenti vonalakon kitett személyek a legelterjedtebbek a kifejezésre, vagy azokra gondolunk először, amikor ez a kifejezés felmerül, vannak más visszatérő használatai is a nyelvben, például az, aki hivatkozik mi az a sík, ami sima és sima, vagyis nem mutat redőt vagy domborulatot a felületén, de nagyon egyenletesnek bizonyul.
Másrészt a fogalmat a köznyelvben széles körben használják a nézőpont szinonimájaként, vagyis az a nézőpont, amelyből egy eseményt vagy kérdést elemeznek. Abból a síkból, amelyben a munkanélküliség kérdését elemzi, egyáltalán nem értek egyet.
Az anatómiában utalást találunk erre a szóra is, mert az anatómiai sík magában foglalja azokat a különféle részeket, amelyekre az emberi test fel van osztva, és amelyek lehetővé teszik annak részletesebb elemzését és az azt alkotó struktúrák könnyebb azonosítását külsőleg és belül is. A test különböző síkokra osztásával könnyebb megérteni az egyes részeket. Ezek közé tartozik: a szagittális sík, az elülsík, a vízszintes és a keresztirányú sík.
És a moziban és a tévében a lövés szó használata a napi sorrend, mivel kapcsolódik ahhoz a felvételhez, amellyel a kamera egy embert vagy helyzetet rögzít a színpadon. Még a felvétel témája is szokott vitákat ébreszteni a művészek és a kamerarendezők között, aminek következtében az előbbiek gyakran úgy vélik, hogy bizonyos felvételek nem kedveznek nekik, majd vitatkoznak erről a rendezővel, aki a felvételek megjelöléséért felel.
