a kémiai képlet meghatározása
A képletek ezek általában olyan kifejezések, amelyek szimbólumokat használnak az általuk tartalmazott témában rejlő kérdések kifejezésére. A leggyakoribbak azok, amelyeket többek között valami, matematikai probléma, logikai probléma megoldására használnak és javasolnak. Emiatt a képlet fogalma mindig társul egy adott kérdés megoldásával, vagyis az eszköz lehetővé teszi a kielégítő megoldás megoldását.
Azok a formulák, amelyek sikeresek, mivel pontosan sikerül megoldaniuk az adott vagy a körüli problémákat, általában éppen ezért nagyon áhítottak, mert segítenek megoldani valamit. Amikor az egyénnek sikerrel jár az üzleti élet, az ő vállalkozása a legsikeresebb, az azért van, mert van egy képlete, amely tudja, hogyan kell dolgozni. Eközben a versenytársak vagy a sajtó általánosan beszélnek a siker formulájáról, és szeretnék felfedezni, hogy maguk is megismételjék.
Időközben, és ahogy a neve is számíthat rá, a kémiai képlet olyan képlet, amely jelenlétet szerez a kémia területének parancsára, fő funkciója a képviselik mindazokat az összetevőket, amelyek egy bizonyos kémiai vegyületet alkotnak. Eközben jelzi az egyes kérdéses komponensek mennyiségét és az atomok számát.
Sokszor ennek az osztálynak a képletei adnak adatokat az atomok kötéseiről is.
A periódusos rendszer 118 elemből áll (vannak fémek, metalloidok, nemfémek és nemesgázok). A legtöbb a természetben tiszta állapotban található meg (különösen 92), a többi (26) pedig laboratóriumokban szintetikusan készített alkotások. Összetettségük szerint vannak sorrendben (a hidrogén a legegyszerűbb és a táblázatban az 1. számú, az urán pedig a legösszetettebb és a 92-es). A szimbólumok egy elemre vagy több elem összetételére utalnak. Érdemes emlékezni arra, hogy az ókorban szimbólumokkal magyarázták a természet alkotóelemeit (föld, tűz, levegő és víz).
Mindegyik kémiai elemnek van neve és rövidítését használjuk annak ábrázolásakor (a szénatom C, vas Fe, nátrium Na, ezüst Ag, ólom Pb ...). Néhány rövidítés az eredeti latin nevekből származik
Az anyag szimbóluma az anyag atomját jelenti. A természetben azonban az anyagok túlnyomó többsége nem elszigetelt atomként létezik, hanem egynél több atom kombinációjaként. Vegyünk egy példát. Két hidrogénatom hidrogéngázmolekulát képez, és a vegyészek egy képlettel, jelen esetben H2-vel szimbolizálják. A kémiai képletet az elem rövidítése és az indexben szereplő szám alkotja, amely az atomok számát jelzi
a molekulában.
A képletek a kémiai vegyületek molekuláinak szimbolizálására szolgálnak, vagyis a különböző elemek kombinációira. A híres H20 vízképlet azt jelenti, hogy két hidrogénatom egyesül egy oxigénatommal minden molekulában. Egy másik nagyon gyakori elem a közönséges só (nátrium-klorid), kémiai képlete a NaCl.
A képleteket kémiai reakciókban is használják
Ha például összekeverjük a cinket és a ként, akkor cink-szulfidot képezünk, amelynek képlete ZnS, ami azt jelenti, hogy egy
kén és egy cinkatom.
Ha az univerzumra gondolunk, akkor megjelenhet, hogy az anyag nagyon összetett eloszlású. A valóságban ez nem így van, mivel az egész világegyetem 99% -a hidrogénből és héliumból áll, a többi elemnél pedig csak 1%.
Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen típusú képletekre és általában a képletekre rövidségük jellemző, ezért az információkat szimbolikus és egyeztetett kifejezésekkel fejezik ki, vagyis vannak olyan szabályok, amelyek létrehozzák a kémiai képlet nómenklatúráját.
Formálisan hívják kémiai nómenklatúra és egy sor szabályból áll, amelyek mind a kémiai elemek, mind a vegyületek megnevezésére szolgálnak.
Ennek a nómenklatúrának az a küldetése, hogy minden kémiai név minden kétséget kizáróan felismerhető legyen. Minden anyagnak van neve, és ez segít megbizonyosodni arról, hogy nincsenek-e hibák a vegyületekkel kapcsolatban.
Számos kémiai képlet létezik az empirikus és a molekuláris a leggyakrabban. Az első a vegyi vegyületek atomjainak számát mutatja. A molekulát pedig arra használják, hogy jelezzék a molekulavegyületben lévő atomok típusát és az atom fajtájának megfelelő számot.