szókincs meghatározása
A szókincs alatt a nyelvet vagy nyelvet alkotó többé-kevésbé összetett kifejezések halmaza értendő. A szókincs nyelvenként változó, és jelentős jellemzője, hogy az idő múlásával átalakul néhány szó hozzáadása vagy elhagyása alapján. Másrészt, míg a szókincs társadalmi találmány, amelynek fő célja az egyének közötti kommunikáció, addig olyan egyéni szókincsek is előállíthatók, amelyek többé-kevésbé személyre szabott kifejezések előállításához kapcsolódnak, amelyeket csak a szóban forgó alany képes teljes mértékben megérteni.
Az emberi lény kommunikatív alkotásainak többségéhez hasonlóan a szókincset is dinamikus struktúrának lehetne nevezni, amely nem marad statikus, hanem az idővel és a generációk múlásával változik, és felelős a szavak elhagyásáért vagy hozzáadásáért a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyik nyelv szókincse hasonló lehet egy másik nyelv szókincséhez, de soha nem lesz ugyanaz, és bár egyes nyelvek valóban összetettek a kifejezések és jelentésük szempontjából, mások sokkal egyszerűbbnek és hozzáférhetőbbnek számítanak.
Ahhoz, hogy az ember megértse a nyelv szókincsét, szükség van arra, hogy megértse és használja azt. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egyes kifejezések mentális szinten érthetők, de szavakkal nem könnyen meghatározhatók, mivel használatuknak mindennél többet kell közölniük a kifejezés közös használatával. Ha azonban a szót csak fonetikával ismerjük fel, vagy közvetlenül nem ismerjük a jelentését, vagy nem ismerjük a szót, az azt jelenti, hogy a kifejezés nem része az ember szókincsének.
Általában, amikor a „szókincs” kifejezésre gondol, a szóban használt szavakra gondol. Ez azonban eltérhet az írott szókincstől, mivel az egyes helyzetekben és terekben használandó kifejezések nem lesznek azonosak, mivel a nyelv különféle helyzetekre változatos.
