theclickinggeneration.com

A szerkesztőség a sok újságírói műfaj egyike, de amelyet főleg szubjektivitása jellemez, ha összehasonlítjuk például a hírműfajjal, mivel ez az Kommunikációs közeg, egy újság általánosabb véleménye, amely ennek ideológiai vonalait követi egy aktuális és releváns újságírói tényen, amely megköveteli a média véleményét, magyarázatát és értékelését róla.

Az ilyen típusú cikkek előnyben részesítik az újság szerkezetét, és szinte soha nem írnak aláírást a fent említett ok miatt. Megírása általában a nagy tapasztalattal rendelkező, a valóság elemzésének képességével rendelkező újságírók feladata, akiket a zsargonban "szerkesztőségi szakemberekként" ismernek. Általánosságban ezt a pozíciót vezetők vagy kiadványrészek vezetői tölthetik be, legyen szó újságokról vagy magazinokról.

A szerkesztőség a vélemény rovattal együtt a műfaj két formátumát nevezi pontosan "véleménynek", a műfajnak a legnagyobb szubjektivitási jegyekkel, mivel az értékítéletek és az író "nézőpontjai" tükröződnek a szövegben , és ennek a műfajnak a lényege. Gyakori, hogy egy társadalmi vonatkozású témában informatív (hírek, krónikák), párbeszédes (interjúk, beszámolók) és véleményes (oszlopok, szerkesztőségek) tartalmak keletkeznek a médiumban. A téma befejezett kezelése, különösen a három műfajban, az esemény vagy esemény fontosságának jelölése mellett lehetővé teszi az olvasó számára, hogy információval rendelkezzen, tanúk vagy szakemberek szavai legyenek a témáról (az interjúkból) és a speciális elemzők véleménye (a vélemény alapján).

A szerkesztőség fő funkciói között szerepel a tények magyarázata, a téma kontextusba helyezése grafikusabbá, a következmények előrejelzése és az ítéletek meghozatala, mert ez az újság azon része, ahová az olvasók mindig eljutnak, ha teljesebb információt akarnak kapni a pillanat témájáról.

Például egy erős intézményi válság van az országban, ami az elnök lemondását okozta, nem a napi krónikában találja meg az olvasó az őt érintő alapvető válaszokat, hanem a szerkesztőség adja meg jelenlegi és jövőbeli panoráma arról, hogy mi fog történni.

Vannak különböző típusú kiadók: magyarázó (magyarázzák, a vélemény nem közvetlenül levezethető), tézisből vagy véleményből (egyértelmű vélemény van mellett vagy ellen), informatív (szándékuk a téma megismertetése), értelmező (elősegíti az okokat, következményeket, sejtéseket) ), cselekvés és meggyőződés (mindkettő megpróbálja meggyőzni az olvasó már kialakult véleményét).

De van olyan is a szerkesztői kifejezés másik jelentése ami nagyon gyakori nálunk és amellyel a bármilyen típusú írások terjesztésével és kiadásával foglalkozó társaság. Ez a fajta ipar a 19. század elejétől kezdett elterjedni, bár csúcsa csak a 20. század közepén volt tapasztalható, azzal a következménnyel, hogy Theodor Adorno „kulturális iparnak” nevezte, vagyis a kulturális termékek iparosodásának. .: a könyveket, filmeket és zenét tömegesen gyártják, a fogyasztók nagy tömegének tervezik, mintha olyan típusú árukat gyártanának, mint hűtőszekrények, papucsok vagy ruhák. Az ilyen típusú ipar bővülésének alapvető mérföldköve azonban kétségtelenül a mozgatható típusú nyomdák feltalálása volt, amelyet Johannes Gutenberg, az ilyen típusú nyomdagép mentora hozott létre, amely megalapozta a jelenlegi kiadói iparágat, de a a grafikus média tömegesítése.

A szerkesztőségi előállítás a következő folyamatot foglalja magában: a szerző kapcsolatba lép a kiadóval, hogy megtudja, érdekli-e könyvének tartalma, ha van ilyen, akkor a nyomdához megy, hogy alakot öltsön, majd a kiadó eladja a könyvesboltoknak amelyek feladata lesz a marketing a végső fogyasztóknak: az olvasóknak. Az informatika és az új technológiák fejlődése ellenére a könyveket - a jövőjükre vonatkozó számos negatív előrejelzés ellenére - továbbra is gyártják, továbbra is vannak a legkelendőbbek (több mint egymillió példányban eladott könyvek), bár a kiadók alternatívákat kerestek az új a technológiák által elrendelt olvasási módok: például az úgynevezett „ebooks” (elektronikus könyvek), amelyeket virtuális könyvesboltokban lehet megvásárolni, számítógépekre, notebookokra, táblagépekre vagy Kindle-kre (könyvek olvasására szolgáló speciális eszközökre) letöltött és digitálisan, könyvkötegek hordozásának szükségessége papírtartókon.