theclickinggeneration.com

Az eső az egyszerűségében is az egyik leggyakoribb és legmeglepőbb környezeti jelenség. Tudományos szempontból az eső nem más, mint a felhőzet a felhőkből a föld felé, a föld felé. Ez a vízesés a felhők belsejében lévő vízgőz kondenzációjából keletkezik, és amely egyre nehezebbé válik, a gravitáció miatt a föld felé esik. Az eső mindig folyékony, vagyis mindig folyékony állapotban lévő víz, bár néha más állapotok is kísérhetik, például gáznemű (például köddel) vagy szilárd (jégesővel). Az eső és a napfény együtt elengedhetetlen a Föld bolygó életéhez.

Amikor a vízgőz kondenzálódik, nehezebbé és hidegebbé válik. Az esőt tudományosan csapadékként írják le, körülbelül 0,5 mm átmérőjű cseppek formájában. Amikor ezek a cseppek kisebbek, ugyanazt a jelenséget csepegésnek nevezik. Ezenkívül van még egy kevésbé ismert, az esővel kapcsolatos jelenség, az úgynevezett virga, vagyis a víz cseppek formájában, amely nem éri el a föld felszínét, mert nincs elég ereje.

Az eső jelenségének magyarázatára létező tudományos magyarázat mellett azt is fontos megjegyezni, hogy ez a meteorológiai jelenség valóban megváltoztathatja az élőlények, különösen az emberek létét jóban vagy rosszban. Ez azért van így, mert a talajok természetes és leghatékonyabb öntözéséért nem az eső a felelős. Az olyan jelenségek, mint az aszály vagy az eső hiánya, pusztítást okoznak a földön és különösen a növénytermesztésben.

Az eső azonban akkor is káros lehet, ha bőségesen van jelen. Az erőteljes esőzések (közismerten viharok) súlyos bonyodalmakat, például árvizeket okozhatnak mind a városi, mind a vidéki területeken. Sokszor a zuhany ereje véglegesen megváltoztathatja a tájat vagy a fizikai teret.