az élelmiszerháló meghatározása
Az élelmezési háló fogalma olyan természeti jelenségre vonatkozik, amelyen keresztül a különböző élőlények összekapcsolódnak egymással az élet körforgásából, ami azt jelenti, hogy egyesek táplálkoznak másokkal a túlélés érdekében. A trofikus szó abból a görög nyelvből származik, amelyben van trofosz, ami ételt jelent. Így az élelmiszer-háló vagy -lánc különböző kapcsolatok egyesülése, amelyek a fogyasztástól a túlélésig állnak össze. Mivel senki sem táplálkozik kizárólag vagy főleg az emberrel, ezért általában az élelmezési háló végére kerül, mivel mindenevő lévén mindenféle élőlényt elfogyaszt, és egyik sem függ attól, hogy túlélje-e.
Az élelmiszerhálónak több pontja van, amelyek többé-kevésbé minden esetben megismétlődnek, bár variációkkal. Bármely táplálékháló vagy lánc elve az, amelyet mindenféle növény elfoglal. Ezek az élőlények, mivel autotrófok, vagyis saját ételeik előállításával, az első láncszemek a láncban, mivel más élőlények tőlük függenek, hogy táplálják magukat. A növények, a zöldségek és a fák autotrofák, mivel természetes elemeket, például vizet, fényt vagy szén-dioxidot vesznek igénybe, hogy táplálékká alakítsák őket, amelyeket belül feldolgoznak. Így a növények a maguk eszközeivel élve lehetővé teszik, hogy azok a növényevő állatok önmagukat is táplálják és tovább éljenek.
A növényevő állatok általában a táplálékháló második linkjei, mivel ők fogyasztják a növényeket, ezért azonnal utána kell elhelyezkedniük. Ezeket az állatokat (például lovakat, zebrákat, antilopokat, teheneket vagy bivalyokat) húsevő állatok követik, azok, akik húst esznek (például oroszlán, tigris, farkas, medve). Ezután a kizárólag húsevő állatok kerülnek a harmadik helyre, bár egy táplálékláncnak számos húsevő kapcsolata lehet (például amikor az óceánban a nagyobb halak a kisebb halakkal táplálkoznak, amelyek viszont más halakkal táplálkoznak). Az ember a hálózat végén helyezkedik el, és táplálékától függően befogadó vagy kizárólagos módon fogyaszthatja az előző elemek bármelyikét.
