katasztrofizmus meghatározása
A katasztrófa olyan nagyságrendű esemény, amelyet pusztító következmények kísérnek. A katasztrofizmus kifejezést két különböző összefüggésben használják. Egyrészt a geológia területéhez tartozó tudományos elmélet, másrészt személyes attitűd.
A katasztrofizmus elmélete
A 19. században Georges Cuvier francia tudós azzal érvelt, hogy a természetben valamilyen katasztrófa következtében változások következnek be, legyenek azok árvizek, jegesedések, éghajlati változások vagy egyéb átalakulások.
Ezek a nagy hatású természeti jelenségek következményekkel járnak, például a fajok kihalása, vándorlások stb. Ez az elmélet olyan tudományos megfigyeléseken alapult, mint például a fosszilis maradványok összehasonlítása. Ugyanakkor a katasztrófa elmélete szemben állt a keresztény elképzelésekkel, mivel a Biblia szerint az isteni beavatkozás nagy katasztrófákat eredményez.
A geológusok Cuvier által végzett vizsgálatok alapján elemezték a földrétegeket, és úgy vélték, hogy a katasztrofális tézis téves volt, mivel az idők során bekövetkezett átalakulási folyamatok progresszívek és egységesek voltak. Ezért a katasztrofizmus és az uniformitarizmus két ellentétes elmélet, amelyek megpróbálják megmagyarázni, hogyan történtek a geológiai átalakulások.
Más szavakkal, mindkét elmélet elmagyarázza, hogy a Föld története milyen volt.
A 20. században új paradigma alakult ki, a neokatasztrofizmus. Ez az új jövőkép a két előző szintézise, mivel a földi evolúciót a katasztrofális jelenségek és a geológiai átalakulás egységes folyamatának kölcsönhatásából magyarázza.
Fatalista hozzáállás
Ha valaki úgy véli, hogy minden rosszul fog menni, vagy úgy gondolja, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezhet valamilyen tragikus jelenség, amely veszélyezteti az emberiséget, akkor azt lehet mondani, hogy ez a személy katasztrofális. Az ilyen típusú ötletnek nincs racionális alapja, egyszerűen csak az élet megértésének módja. Mondhatni, hogy a katasztrófának van egy adag fatalizmusa és pesszimizmusa. Ebben az értelemben a vitalista és optimista egyén ellentéte a katasztrófának.
Végül meg kell jegyezni, hogy egyes vallási csoportok és áltudományos tendenciák megerősítik, hogy egy nagyjából a közeljövőben nagy katasztrófák következnek be, amelyek megváltoztatják az emberiség menetét. Az apokaliptikus látomások a középkorban, különösen az 1348-as fekete pestis idején, nagyon népszerűek voltak, mivel emberek millióinak halálát isteni büntetésként magyarázták, és nem egy fertőző betegség logikai következményeként.
Fotó: Fotolia - Jurgen Falchle
