a nyelvcsavaró meghatározása
A nyelvforgató szót azokra a kifejezésekre vagy versekre használják, amelyek megnehezítik a dikciót, így az ismételt ismétléssel az ember gyakorlatot szerez és helyesen tudja módosítani a szavait. A nyelvcsavarók minden nyelvben nagyon elterjedtek, és játékként értendők, különösen egy bizonyos életkorú gyermekek számára, akiknek már van beszédük, de még nem érték el a beszédfejlődés maximális szintjét. Ezeknek a kommunikációs játékoknak a neve pontosan nyelvcsavaró, mert céljuk a nyelv lezárása, hogy az ember gyakorolja őket, amíg jól meg nem tudja mondani őket. Sok nyelvfordító megtanult, de még felnőttek számára is nehézkes lehet, mert nehézségeik vannak.
Spanyolul az egyik leghíresebb nyelvcsavaró kifejezés az Három szomorú tigris, amely sok t betűt r és e betűvel egyesít. Bár ez csak a vers egyik mondata, a többi azzal a szándékkal folytatódik, hogy továbbra is összezavarja a dikciót az említett betűk ismételt felhasználásával.
A nyelvforgatók nemcsak a betűkombinációval játszhatnak, hanem a hangsúly és a kiejtési hangok kombinációjával is, amelyek olyan elemek, amelyek talán jobban észrevehetőek más nyelveken, például angolul vagy franciául. Néhány más nyelvcsavaró számokat és különféle kombinációkat is tartalmazhat, ami hangosságot és nehezebbé teszi kiejtésüket. A nyelvcsavarókat gyakran használják játékként az óvodában, hogy megtanítsák a gyerekeket a helyes beszédre, és megértsék, hogy a gyakorlással különleges módon javíthatják a dikciót. A nyelvcsavarókat szóban vagy írásban lehet megtanítani a gyerekeknek, utóbbi esetben pedig a csecsemőkori gyermekeknél is elősegítik a tudatos és alkalmazott olvasást.