mi az ethosz »meghatározása és fogalma
Az ókori Görögországban ezt a szót eredetileg arra használták, hogy jelezze a hely lakóhelyét. Ez a jelentés akkor változott meg, amikor Arisztotelész megerősítette, hogy az ethosz az, ami egy emberben él, vagyis lénye vagy jelleme. Ilyen módon a természet szigorúan biológiai természetétől eltérő második természetként értendő.
Arisztotelész szerint az egyes egyének létmódja valami megszerzett és alakítható
Karakterünket a szokásainkból építjük, vagyis azokból a cselekedetekből, amelyeket rendszeresen ismételünk. Arisztotelész számára az erkölcsi kiválóság a szokásokból származik. Más szóval, közelebb kerülünk az igazságosság ideáljához, ha csak cselekményeket cselekszünk, és nagylelkű cselekedetek révén közelebb kerülünk a nagylelkűség erényéhez.
Az egyén szellemiségét, létmódját egy szokások összessége alakítaná ki. Azokat a szokásokat, amelyeket jónak vagy hasznosnak tartunk, erényeknek nevezünk, és azokat, amelyek károsak, satuiknak minősítjük. Logikailag az a törekvés kell, hogy legyen, hogy erényt érjen el és elkerülje az ördögöket. E cél elérése érdekében Arisztotelész a karakter, az etosz megerősítését javasolja.
Egy ajtó, amely lehetővé teszi, hogy jobban megértsd az etika és az erkölcs közötti különbséget
A görög filozófusok, különösen Arisztotelész számára az etosz közvetlenül kapcsolódik létmódunkhoz.
Másrészt a római kultúrában az erkölcs gondolata a morálból származik, ami szokást jelent. Ily módon az etosz a mi jellemünk, az erkölcs pedig az együttélés szabályainak összessége, amely szabályozza viselkedésünket. Az etosz gondolatából megalapozódik az etika eszméje, vagyis az életmódunk reflexiója.
Míg az erkölcs normatív dimenzióval rendelkezik és konkrét szabályok összességén alapul, az etika az erkölcsi kérdések értékelése vagy reflexiója.
Ethos, phatos és logók
A görög kultúrában az egyéni etosz fegyelmezetten kovácsolható, mivel nem etoszszal születünk, hanem szokásainkkal formáljuk. Ehelyett a phatos gondolata a szenvedélyre és az érzelmekre utal. A logosz kifejezés a maga részéről az értelem és a nyelv gondolatára utal.
Arisztotelész számára mindhárom elem részt vesz a kommunikációban. Így ötleteket közvetítünk létmódunkkal, míg az egyéni pátoszból érzelmeket fejezünk ki, és mindezt az értelem és a nyelv fogalmazza meg.
Hasonlóképpen, egy műalkotásban megtalálhatunk egy ethosz, egy pátosz és egy logosz, azaz egy személyiség, egy érzelem és egy nyelv.
Fotó: Fotolia - Savvapanf
